CORRECTAR LA LETRA
Letra : Vajon, mit mondanának
F: Yo Kaszuccsi!
S: Csá Funk, mi a pálya testvérem
F: Szedd össze magad, haver
S: Oké, mindjárt lent vagyok
F: Itt lent várlak
Az élet kényszerített rá, járom a harci táncot
Én joggingban, nem szmokingban láttam meg a napvilágot
Láttam a szocializmus kimenetelét
A 90-es években keleten a naplementét
Láttam azt, hogy lesz az alkesz mintaszülő
Mint az unott bukott diákból a gyűrött nyakú türhő
Vagy az etalonból heroin, később methadon függő
Vazze, elpattant a tűzkő
A nihil önkényesen költözik a lakásokba
Derült égből érkezik a csupasz karácsonyfa
Csonka családokba hétköznapi penitencia
Virágzó narkolepszia, hiányzó egzisztencia
Őrláng mellett vacogok, a vasúti síneken napozok
A gyroszosnak tartozok, a kínaiban flamózók
Mély tisztelettel adózok, önfejű szónok
Összeszoritott fogaim között fújom ki a szmogot
Érzem, velük együtt öregszem, korrodálódom
Végig siklik a szemem az önzetlen korosztályomon
Bejárati kulccsal vésem a falba a folyosón
Kőből volt a bölcsőm és kőből lesz a koporsóm
Faggatom a vasbetont, de hallgatnak a házak
Kérdezem mit nevezzek szabadságvágynak
Ha néha napján, megszólalnának
Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának
Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának a házak
Vajon mit mondanának, ha beszélni tudnának
"Csend legyen, éjszakás vagyok, mit ordibáltok itten! Menjetek innen el az ember ablaka alól!"
Több mint harminc éve koptatom a flasztert
De még egy nap sem telt úgy hogy ne hoznám a ghetto blastert
Ahogy az utca én is gyűlölöm a smasszert
És a lepattant japánomban rejtegetem a pajszert
Minden álmom, hogy az L.T.P.-t megismerjék
A szarságom elviseljék, a Trét istenként tiszteljék
A pénzt nem élem meg, a pénzem él meg engem
Ezért soha nem lesz eladó az, ami itt él bennem!
Hallom a hangját minden kis matinés gyereknek
Ha a játszón hemperegnek vagy épp "Jön a Tré"-t veretnek
Érzem az illatát a régi iskolámnak
És boldogan köszönök előre minden jó tanárnak
Nagyokat röhögök ha valaki elszaladt
Egy piti balhé után sztoriznak az erkélyem alatt
Nekem ez így kerek, álmodni csak itt merek
Finuccsi a Funktasztikussal jön mikor hív a telep
Faggatom a vasbetont, de hallgatnak a házak
Kérdezem mit nevezzek szabadságvágynak
Ha néha napján, megszólalnának
Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának
Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának a házak
Vajon mit mondanának, ha beszélni tudnának
S: Csá Funk, mi a pálya testvérem
F: Szedd össze magad, haver
S: Oké, mindjárt lent vagyok
F: Itt lent várlak
Az élet kényszerített rá, járom a harci táncot
Én joggingban, nem szmokingban láttam meg a napvilágot
Láttam a szocializmus kimenetelét
A 90-es években keleten a naplementét
Láttam azt, hogy lesz az alkesz mintaszülő
Mint az unott bukott diákból a gyűrött nyakú türhő
Vagy az etalonból heroin, később methadon függő
Vazze, elpattant a tűzkő
A nihil önkényesen költözik a lakásokba
Derült égből érkezik a csupasz karácsonyfa
Csonka családokba hétköznapi penitencia
Virágzó narkolepszia, hiányzó egzisztencia
Őrláng mellett vacogok, a vasúti síneken napozok
A gyroszosnak tartozok, a kínaiban flamózók
Mély tisztelettel adózok, önfejű szónok
Összeszoritott fogaim között fújom ki a szmogot
Érzem, velük együtt öregszem, korrodálódom
Végig siklik a szemem az önzetlen korosztályomon
Bejárati kulccsal vésem a falba a folyosón
Kőből volt a bölcsőm és kőből lesz a koporsóm
Faggatom a vasbetont, de hallgatnak a házak
Kérdezem mit nevezzek szabadságvágynak
Ha néha napján, megszólalnának
Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának
Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának a házak
Vajon mit mondanának, ha beszélni tudnának
"Csend legyen, éjszakás vagyok, mit ordibáltok itten! Menjetek innen el az ember ablaka alól!"
Több mint harminc éve koptatom a flasztert
De még egy nap sem telt úgy hogy ne hoznám a ghetto blastert
Ahogy az utca én is gyűlölöm a smasszert
És a lepattant japánomban rejtegetem a pajszert
Minden álmom, hogy az L.T.P.-t megismerjék
A szarságom elviseljék, a Trét istenként tiszteljék
A pénzt nem élem meg, a pénzem él meg engem
Ezért soha nem lesz eladó az, ami itt él bennem!
Hallom a hangját minden kis matinés gyereknek
Ha a játszón hemperegnek vagy épp "Jön a Tré"-t veretnek
Érzem az illatát a régi iskolámnak
És boldogan köszönök előre minden jó tanárnak
Nagyokat röhögök ha valaki elszaladt
Egy piti balhé után sztoriznak az erkélyem alatt
Nekem ez így kerek, álmodni csak itt merek
Finuccsi a Funktasztikussal jön mikor hív a telep
Faggatom a vasbetont, de hallgatnak a házak
Kérdezem mit nevezzek szabadságvágynak
Ha néha napján, megszólalnának
Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának
Vajon mit mondanának, vajon mit mondanának a házak
Vajon mit mondanának, ha beszélni tudnának
