CORRECTAR LA LETRA

Letra : Agorafóbia

Csákányi László: Még itt a nyár, de langyos már a napsugár, és odakünn egy régi dalt dúdol a szél

A város peremén földszinti erkély
Rozsdás korlátjára dőlve fürkészem a reményt

Én a falnak beszélek, neki mesélek
A lelki szegénynek a falak beszélnek
Én a falnak beszélek… (beszélek, beszélek!)
Én a falnak beszélek… (beszélek, beszélek!)

Elázott porfészek – édes otthonom
Csak bőr a csontokon, lerágott tollvégek
Csalódtam az álszent anyaszentegyházban
Amióta maga Luciferrel élek egy társasházban
Az ördög nem alszik. Akkor ki horkol?
Unalmamban csigákat tekergetek a tüdőszűrő-behívómból
Egy vagyok csupán a szomorú bohócok közül
A sasszézó füst a százas égő körül
Ami fontos nekem, azt egy kezemen meg tudom számolni:
A boldog napjaim, a cinkelt lapjaim, a hazug szavaim
A szerelmeim, a szeretteim, az igaz barátaim…
Az nem véletlen, ha vétkezem. Nem fogok megváltozni

Vállam nyomja szüntelen
Vállam nyomja szüntelen
Vállam nyomja szüntelen
Hogy egy szürke világba nem színvaknak születtem